A templomépítkezés befejezése után a nyugodt lelki munka indulhatott meg a gyülekezetben. Lakos Ádámról, templomépítő lelkészünkről elmondhatjuk, hogy õ volt a gyülekezeti adminisztráció elindítója is. Õ kezdte el az anyakönyvezést, és õ indította el a gyülekezet történetének írását is. A templomszentelés után még 8 évig végzi Lakos Ádám Bobán a lelkészi szolgálatot, majd 1792-ben Kapolcs választja meg lelkészéül. Helyére Erhard Pál érkezett, aki 1800-ig volt a gyülekezet lelkésze. Erhard Pált Döbrentei Lajos követi, aki 1800-ban érkezik Bobára Somlószőlősről. Döbrentei Lajos fia Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia első titkára volt. (Leánya Zsuzsánna pedig házassága révén Bobán telepedett le és leszármazottai élnek a mai napig is a községben.) Őt 1814-tõl egy évig füleki Kiss János követi, majd pedig 1815-tõl Szigethy (Kristyán) György a gyülekezet lelkésze. Az õ lelkészkedése idejére esik a templomtorony építése. 1819 áprilisában kezdenek hozzá és elhatározzák ugyanakkor két harang beszerzését is. 1820. december 18-ra elkészül a torony ideiglenes tetővel, és elkészül a két harang Mendel János győri harangöntő műhelyében. A nagyobbik harang 297 kg-os, a kisebbik 215 kg-os. Mindkét harang felirata a következő: „Mendel János öntet engem Gyorot 1820 N. Bobai evangelici birtokosok tsináltattak engem egyedül.” A torony csonkán állott 1825-ig, amikor is beszerezték a végleges toronysüveg faanyagát, megegyeztek a rohonci ácsmesterrel az ácsszerkezet, és a bádogos munka elkészítésére. A munka el is készül 1826. május 31-én egy Mihály nevű ácslegény beállítja a csúcson a keresztet, és 1826. szeptember 14-én az egész toronyépítés befejeződik. Még ebben az évben a toronyra óra is kerül, amelyet egy pápai órásmester készít el. Miközben a toronyépítés munkálatai várattak magukra, azonközben a három község Boba, Nemeskocs és Kemenespálfa 1823-ban lelkészlakás építéséhez fog, de ehhez azonban először telket vásárol Szemerey János egyházközségi felügyelőtől.
A templomban ma is található orgona 1858-ban épült közadakozásból, amelyből kivették részüket a kocsi és a kemenespálfai hívek is. Ebben az időben Kiss Sándor a gyülekezet lelkésze 1875-ig.
Az 1871-es esztendõ újra építkezésben találja a bobai híveket: iskolát és tanítólakást építenek. 1884-ben, a templomépítés 100. évfordulójára tornyot renováltattak és kijavíttatták a templom tetõzetét.
1897 októberében a nagyon rossz állapotban lévõ templomot hatóságilag bezáratják. Ekkor újra – immár ki tudja hányadszor – gyűjtésbe fognak a bobaiak, és 1898 márciusában hozzáfognak a templom renoválásához. Nehéz volt nagyon ez a renoválás, hiszen nagyon sok pénzbe is került és közben lelkész váltásra is sor került Kiss Lajos, aki édesapját Kiss Sándort követte 1875-tõl a gyülekezet lelkész állásában 1898-ban megvált a gyülekezettõl Utóda Pulay Gábor lett.
Mai belsõ berendezését ekkor nyeri el a templom. Az eddig nyugati falon lévõ oltár átkerül a déli falra, a padok a templom hossztengelyére merõlegesen kerülnek elhelyezésre, és a karzat a nyugati és keleti falon hosszan elõre nyúlik.
Gyurátz Ferenc dunántúli püspök 1899. január 29-én szentelte fel a felújított templomot. Erre az ünnepre a nõegylet értékes ajándékokkal lepte meg az ünneplõket: az oltárra művészi ötvös munkával készült réz feszületet és négy gyertyatartót készíttetnek, valamint ekkor kerül beszerelésre az ugyancsak réz, két 12-12 karú gyertyás csillár is.
A képekről:
A luther-rózsa a templom mennyezetén volt a felújításig.
A tulipános véset a kórusmellvéd borító deszkája alatt volt.
Az angyalok az oltárról az evangélisták attributumaival: Máté – angyal, Márk – oroszlán, Lukács – bika, János – sas